Témaindító hozzászólás
|
2012.07.31. 01:02 - |
 |
[16-1]

NIJU - Stormy Souls alfahím
Moon említésére ráncolja az orrát. Épp nem öli egymást a két falka, de nincsenek oda egymásért. Ez a nőstény meg még a másik falka fejének a testvére ... Már ha igazat mond - tette hozzá magában.
- Áhh. Értem. Érdekes elveket vall a másik falka. Mi meg teljesen mást. - felkelt, magasra kanyarintotta a farkát, olyan alfásan. A területe felé fordult, aztán elindult arra, válla felett visszanézett.
- Grim. Hagyd békén. Van elég baja.
Előre fordult és megmosolyogta magát. Kit érdekel, kinek mennyi baja van? Na de jófiúnak kell látszani.

GRIM - harcos from Stormy Souls
- Igenis. - válaszolt fogcsikorgatva. Felkelt és Niju után caplatott. Pár lépés múlva ismét békés lelkiállapotban volt. Békés, de nem tunya. Mindig kész igazából a harcra, nem tart semeddig őrjöngő bikává változnia. Grim már csak ilyen. |

Ayastig & Kóbor (ex-Knight of Prophet)
Meglepve figyeli, ahogy az alfa leül. Aya feszülten figyeli a párost, egy percre sem vette le róluk a szemét és ugrásra készen állt.
- Moon testvére vagyok.
Köpte szinte a szavakat és csak úgy sugárzott az egész farkasból a gyűlölet. Megvetette a bátyját mindenért. A szavaiért, a tetteiért az egész jelenlétéért. |

NIJU - Stormy Souls alfahím
Aya magától elmondja, amire Niju kíváncsi volt. Érdeklődve hallgatja, majd mivel őszinte volt, nem idegesíti tovább a körözéssel. Leül Grim mellé és megböki a hímet az orrával, hogy higgadjon le. Mindig is elveszett barátját kereste benne, hiszen Grim annak a remek farkasnak az utódja volt. De sokszor nyomokban sem vélte viselkedésében felfedezni a kiváló felmenőt.
- Tudsz vadászni és harcolni. Mi kifogásuk volt ellene, hogy az legyél, akinek szánt az ég? - kérdezte szárazon, de mintha együttérző is lett volna a hangja. De lehet csak belemagyarázás. Niju úgy tekintett az idegen farkasra, mint a sakktáblán egy sokat érő bábura. Sokat érő, de nem a legtöbbet. Akár fel is áldozható.
De erről majd máskor.
Kifürkészhetetlen arckifejezéssel hallgatja a választ.

GRIM - harcos from Stormy Souls
- Egy dologhoz van jogod... megrohadni! - morgolódott Grim, de Niju közeledtére visszavesz, lelapítja a füleit. Tisztelettel néz a vezérre, de szemében még lobog a tűz. Harcolna, verekedne, pusztítana. De nem lehet. Szót kell fogadni, mert ő az Erő, Niju az Ész. |

Ayastig & Kóbor (ex-Knight of Prophet)
- Nincs falkám!
Vicsorgott morogva ahogy lejebb eresztette a lábait és úgy figyelte a vezért. Ketten vannak. Ő pedig sérült. Elfutni nem fog. Sosem tette.
- A Knight of Prophet tagja voltam egészen másfél éves koromig. Viszont rám akartak eröltetni egy szerepet aminek nem feleltem meg, ezért ott hagytam őket.
Nyugodtan beszél, de hangjából érezni a gyűlöletet ahogy hátrapillant Grimre majd egyszerűen leül.
- Ez itt még szabad föld. Nem sértettem a falka határait, jogom van erre vadászni. |

NIJU - Stormy Souls alfahím
- A kérdés inkább az, te mit akarsz. - felelt a nősténynek, magában jól mulatott.
- Akinek van falkája, nem egy másik közelében vadászik, egyedül. - tette még hozzá, hogy a másik számára is világos legyen, Niju tudja, hogy kóbor. Ha valami szedett vedett falka tagja lenne és azért vadászna egyedül, messze a többiektől akkor is kóbornak tekintené. Így ennek nincs jelentőssége. Csakis kóbor lehet.
A kérdés ott van Niju megjegyzésében. Jó neki kóbornak lenni?

GRIM - harcos from Stormy Souls
- A területünkön vadászott a mi prédánkra! - fakadt ki Grim, amikor Niju méregetni kezdte a másikat. Tudta, hogy ez mit jelent.
- Ítéletet kell hozni. Meg kell ölni! Gyerünk! - szőre felborzolódott, vicsorgott és halkan morgott, mint egy láncra vert házőrző. Csak arra várt, hogy Niju eloldozza.
De tudta, hogy Niju úgy sem fogja, ha az idegen értelmes válaszokat ad.
|

Ayastig & Kóbor (ex-Knight of Prophet)
Hirtelen jött lökésre akaratanul is felborul de a közeledő pofa felé kap vicsorogva miközben egyből hasra fordul védve a gyengébbik oldalát vicsorogva. Azonban meglepetten tapasztalja, hogy ellenfele nagyot ugrova hátrébb szökken és a nőstény egyből feláll a forrást tekintve. Másik kiállása jó, és bár az ellenfele nagyobb, még is kutyaként engedelmeskedett neki. Tehát a másik lesz az alfa.
A körözésre vicsorogva figyeli az új farkast, de nem fordul vele szembe, hiszen háttal kerülne Grimnek, amint nagyon nem akart.
- Mit akar?! |

NIJU - Stormy Souls alfahím
Csendben figyelte a küzdő feleket. Abban a bokorban volt, ahova Aya a zsákmányát lökte. Nem volt szem előtt, de ő mindent jól látott. A véres húshoz oda se szagolt, sokkal jobban érdekelte, hogyan küzd ez a nőstény. Grim szokás szerint fejjel a falnak, szét akarja tépni, meg akarja semmisíteni a betolakodót.
Betolakodó volna? Messze van még a határ - pillantott a területei felé elgondolkodva Niju. Grim feleslegesen háborgatta az idegent. Bár talán mégsem. Ne szokjon a közelükbe egy senkiházi.
Figyelte őket, lassan előlépett. Talán mégsem egy senki, mert nem úgy harcol, mint egy senki.
- Abbahagyni. - dörrent rájuk. Grim fegyelemből ugrik el a másiktól, Ayát meg talán az késztetheti megállásra, hogy esetleg kettővel kellene szembenéznie, ha nem így tenne. Niju megnézi magának, körbejárja. Se nem barátságos, se nem ellenséges. Hideg és számító tekintettel nézi Ayát. |

GRIM - harcos from Stormy Souls
Grim szűkre szabja a köröket, szinte egy hajszál választja el a másiktól, mert vadul az oldalába akarja mélyeszteni gyilkos agyarait. Pofáját súrolja a másiké, de ő tovább tör a lágy szövetek felé. Vállát a nőstény bordáiba vágja, agyarait pedig az oldalába igyekszik mélyeszteni. Amennyiben ez sikerül, iszonyú állkapcsával erőset harap és addig lökdösődik, amíg fel nem borul a másik és közben szaggatja is, amit a fogai közé kapott. |

Ayastig & Kóbor (ex-Knight of Prophet)
Tűz lobbant a tekintetében és mintha csak a harci dobokat hallaná, úgy döbörgött a fülében a vér. Fejét lejebb eresztette haragos morgással. Játékossága eltűnt, és korát meghazudtolóan várta a támadást. Az ugrásra egyedül lába mozdult ami hátrataszította a zsákmányát egy bokorba és amint közelebb ért a hím vicsorogva próbált utánakapni. Ugyan azt a taktikát választja mint a vadnál. Lassan szembefordul a másikkal és követi mindig, hogy szemből legyenek. Veszélyes játék, hiszen mind a ketőjük körözve elszédülhet, de a türelmetlenség miatt valamelyikük meg is törheti a kört. Aya bizonyul kivételesen gyengébnek. Leteperik a bátyja iránt érzett utálatos érzelmek és morogva ugrik a hím felé annak pofáját célba véve. |

GRIM - harcos from Stormy Souls
- Jobb dolga is van, mint hallgatni egy bolhafészek locsogását. Nyisd ki jobban a szemed, mert ostobaságokat hordasz össze. - mondta, s előre ugrott, de még nem támadott. Ha a nőstény meghátrált ettől, akkor rávetette magát, ha nem, akkor megpróbált az oldalába kerülni és nagyobb testömegét felhasználva egyszerűen lehengerelni. Füle tűnt érzékeny pontnak, de igazából hiába harapja a nőstény, annyian megtépték már, hogy nem nagyon van benne élet. Tulajdonosát pedig a fájdalom sosem tántorította el a további harapádálástól. Inkább felizzította benne a tüzet. Szeretett verekedni. |

Ayastig & Kóbor (ex-Knight of Prophet)
Tekintete szinte nem is mozdult még is a másikat figyelte fris sebek után kutatva amit jobban téphet esetleg egy gyengébb pontra bukkanva ledöntheti a lábáról.
- Ha olyan bátor az a nemlétező vezér idejöhet. Vagy fél egy szukától?
Vigyorgott vissza és alig alig megcsóválta a farkát. Hihetetlen sikere pont abban rejlett, hogy élvezte amit csinál. Számára ez volt az igazi játék. Az elején a sárdobálás majd az igazi támadás.
- És te írókám? Félsz? Látom mrá a lábad közé húzott farkad. |

GRIM - harcos from Stormy Souls
- Örüljetek, hogy szívhattok valami levegőt senkiházi! - dörrent rá a másikra. Nem lepte meg, hogy nem hátrált meg, bár szokatlan volt egy falkátlantól. Talán nem olyan régóta falkátlan. De sok őrülttel volt már dolga Grimnek. Felkészült rá, hogy felöklelje a másikat és addig tépje míg nem könyörög kegyelemért.
- Hah, majd megijedek egy kóbor kutyától! Valaki már elláta a bajod, mégis kell még pofon?! Jobban teszed ha visszaveszel és követsz a vezérem elé. De akár ítélkezhetem itt helyben is, remek bíró vagyok. - gúnyos vigyorra húzta a vicsort. Figyelte a másikat, kereste a gyenge pontjait. Igazából amikor már elkezdődött a harc, sokat sosem gondolkodott. Azért is volt tele sebekkel. De látták volna az ellenfeleit ... |

Ayastig & Kóbor (ex-Knight of Prophet)
Orrát az áldozat illata töltötte meg, s bár fülei jeleztek, hogy valami vészesen közeledik, nem foglalkozott vele, egészen addig míg agyarai nem méllyedtek az őzbe és meg nem látta a másikat. Illetve hallotta is. Mélyről jövő morgással figyelte a hímet majd kiegenesedve vicsorgás is társult mellé.
- A falkátok beljebb terpeszkedik. Ez itt a MI szabad földünk, korcs!
Vetette oda. Fülei egyből előre álltak és farka is magasra emelkedett ahogy lábait megvetette a földben, átlépve a zsákmányát. Láthatóan nem hátrál meg a harc elől, és védeni fogja a tulajdonát. Amit Ő szerzett.
- Hord ek innen magad amíg szépen mondom. |

GRIM - harcos from Stormy Souls
Amikor az őz csapat nekilódult, valamivel arrébb az eseményektől egy hatalmas farkas felkapta a fejét. Egyik füle cafatokban lógott, testén itt-ott beforrt sebek voltak. Mindig is keményen állta a sarat, ahogy egy harcoshoz illik. Nem az eszéért szerették, a túlkapásait elnézték neki. Erős volt, mint a bivaly.
Bundája nem pompázott extravagáns színekben. Szürkébb volt, mint a többi ordas farkas, egyetlen barna szőrszál sem volt a testén.
Vicsorgott. Megérezte, hogy valami beavatkozott a dolgok megszokott rendjébe. Elindult felderíteni az érzés forrását.
Akkor ért oda, amikor a préda már az utolsókat rúgta. Felcsapott farokkal galoppozott a másik farkas felé.
- Mit keresel a falkánk területén, szakadt szuka?! - köpte felé. A nőstény nagyobb volt, mint az átlag nőstények, de ez a hím az alfa farkasokkal vetekedhetett volna. |

Ayastig & Kóbor (ex-Knight of Prophet)
Felkelő nap lassan simogatta a legelésző őzek bundáját. Talán a bölényektől tanulhatták el, hogyha többen vannak nagyobb az esélyük a túlélésre. Hiszen nagyobb a potenciális áldozat száma, de így nagyobb eséllyel van közöttük egy beteg, gyenge is.
Aya szinte naplemente óta feküdt ugyan azon a helyen ugyan abban a pózban. Alig mozdult és tekintetét le nem vette a választott zsákmányáról. Fiatal bak, éppen hogy elmerészkedhet az anyja mellől. De túl bátor. Többször indult el már a farkas felé, néha egy egy állat magasra emelte a fejét és a levegőbe szagolt, de aztán nyugodtan folytatták az evést. Érezték, hogy valami nincs rendben, de nem tudták még mi.
A bak újra közelebb indult, és a nősténynek kedvezett a gyenge tavaszi szél is. Lassan a fűbe hasalva kezdett lopakodni. Az állat anyja vészesen bőgött amint megérezte a veszély forrását és az egész csorda rettegve indult meg, a kölyökkel együtt, de addigra már a másik az oldalán lógott és ott tépte ahol csak tudta. Eltántorította a többiektől, és azok hátrahagyták amint látták, hogy csapdába esett. A farkas eleresztette és a lábaiba mart majd egyszerűen mindig az áldozata elé került miközben az a vérveszteségtől gyengülni kezdett. Alig tudott megtenni pár métert, mivel bármerre próbált kitörni, fogva tartója egyből ott volt és újabbat mart belé.
Meglepően hosszú ideig küzdött az életért még mikor leterítette már a fájdalom és a kábulat is. Forgolódott, rúgkapált egészen míg az élet el nem szállt belőle. Aya elégedetten nyalta meg a pofáját ahogy a másikhoz lépett, hogy elfogyassza a megérdemelt étkét. |
 |
[16-1]
|