Témaindító hozzászólás
|
2012.03.18. 14:06 - |
 |
[9-1]

Nesztelenül suhan a sziklás terepen. Mindig is imádta az ilyen terepeket. Nagy mancsai tökéletesen tapadnak, légies súly miatt pedig alig hallanai. A hely szokatlanul csendes, mintha készülne valami. Lassít a tempón, figyelni kell a területre. Itt bárki, bárhonnan előjöhet. Könnyed, vidám kocogásba vált, imád futkosni, ha tehetné egész nap ezt csinálná. A távolból kiszúr egy alakot, ezért óvatosabbra, lassabbra fogja a figurát. Megkönnyebbülve sóhajt, mikor meglátja Jokert. Lehet félnie kéne tőle...De az elmúlt évek szörnyűségei arra juttatták, hogy már semmin sem lepődik meg. Alázattal odasétál a vezérhez.
- Hello- Joker komor ábrázatát vizslatja.- Valami baj van? |

Kis elégtételt jelent számára, hogy látja a düh szikráit a másik szemében. Fel kell készülniük rá, hogy vagy összeszedik a védelmi pénzt vagy nagyon jól elrejtőznek mind, hosszú hónapokra, ahányszor csak arra jár Joker egyik kutyája ...
~ Nem jó. Csak egyetlen járható út van. Az ő falkája erősebb, mint az enyém. ~ szusszantva fújja ki a levegőt. Szó nélkül hátat fordít, majd szedni kezdi a lábait. Általában így intézte el a kínos dolgokat.
Elfutott. Abban mindig is jó volt.
Annak megfelelően gyorsít, mennyire bosszúszomjas Joker.
// folyt. köv. otthon // |

- Igazad van. A fájdalom is ilyen.
Komorodott el ahogy szinte szikrát szórtak a szemei. Hogy mer ilyen pofátlan lenni vel eszembe? Vele?! Pedig így is igazán kedves volt, és türelmed. De ezek után.Hirtelen jött agressziójának nyoma sincs. Mozdulatai lazák, fejét is nyugodtan tartja. Egyedül tekintete ami gyilkos. |

- Ami késik nem múlik. Pardon ... - ásít bele a mondatba. Szemei Joker mozdulatait fürkészik, tisztában van vele, hogy a hím bármire képes, ha valakit igazán térdre akar kényszeríteni. De nem adja meg neki azt az örömöt, hogy félelmet mutat. Ügyel rá, hogy nyugalmából ne tudja kizökkenteni még a groteszk vigyor sem. |

Testvére felé fordul, megadva a tiszteletet, ezért pofájáról eltünik egyből a az éppen éledező vicsor amit amaz viselkedése váltott majdnem ki. Fejét felszegve hallgatja a szavakat mire csak ördögi mosoly kúszik a képére - sebhellyel együtt szinte a füléig.
- Jobban örülnék, ha a vadászattal foglalkoznál. Az adót még mindig nem fizetted be, s a határidő lassan lejár. Tán egyik falkatagot el kéne kapnom...? |

Megfordul épp akkor, amikor Jokerrel kölcsönösen megpillanthatják egymást. Mosolyt húz a képére. Kölyökkorukban nem különböztek ennyire. De felnőttek. Mind külsőre, mind belsőre mások lettek.
- Csak a szokásos. Valami azt súgta erre kell jönnöm ... és lám. Épp veled épp itt találkozom, - szembefordul a hímmel, eddig a válla felett nézett vissza rá. Kifürkészhetetlen a pofája, de szinte pattog kettejük között a feszültség. |

Joker hanyagul rótta az utakat. Újabb fogoly, újabb élet kioltása. Laza kocogással jött lefelé a szurdoktól. Hátsó mancsa kissé érzékeny volt még, ahogy elkapta a másik farkas, de már alig fájt. Gondolatai elkalandoztak, így - hiba! - nem figyelt az orrára, és a másik farkast csak akkor vette észre, mikor már a szeme elé került.
- No hát. Kedves fivérem. Rég találkoztunk. Mi járatban erre? |

Szokásához híven csak úgy kóborol és szaglászik. Amerre a szél fújja, amerről az illatok hívják ...
Nem jár messze a másik falka területétől, de sosem aggasztotta, ha átgyalogolt rajta. Eddig még nem ütötte meg vele a bokáját és néhány kihűlt mancsnyomnál nem is találtak többet az őrök.
~ Valami van a levegőben. ~ |
[9-1]
|